S tudod, mi a nehéz? A lepke visszabábozódása. Élni úgy tovább, mintha mi lehetnél. A valóság kevés nekem. Az álom félelmetes. De az álom és az Ott várj! Most még az tart, ami van, Most még átfog, nem lesz, aki Akartál szeretőnek, Akartál anyának, Akartál társnak, Csodálod, hogy ennyi kötésben Hát elkergettem ezt az évet is, képzelt és fogható helyek de én is, ha a táskám kipakolnám, Mondanád-e cipőmről kapásból, Mintha tükörből nézném a szobát: aludnom kéne súlyos évekig. „Nem érdekel, miből élsz. Nem érdekel, hány éves vagy. Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e. Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van. Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide. Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál. Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök verse Ha nézem a világot,Berényi Rita: Beszélgetések (2)
meg sem sejtetted volna,Berényi Rita: Ott várj!
ébrenlét határa!Tóth Krisztina: Téli dal
de ha majd nem tart,
tartani sem fog.
de majd nem fog
tartani se,
történni se,
összefogja:
de nem leszek
foglya sem már.Szabó Éva: Kérdezted-e?
hozzád méltónak,
ki állja, tudja a csatát,
a nőstények alázatát.
föld-türelműnek,
hogy magamba fogadjalak,
és csöndemben kihordjalak.
szép homlokúnak,
kit szárnya is visz, hogyha kell,
de más csillag ne hívja el.
mégis szabad maradtam?
Mondd, kérdezted-e egyszer is,
Magamat minek akartam?Tóth Krisztina: Szilveszter
hónak öltözve most megy éppen el.
Tudom, hogy vagy, csak nem velem, nem itt,
de minden rendben mégis: létezel,
határán ott egy másik este,
és most, hogy gondolatban néztelek,
csupa idegent láttam benne,
csupa idegen holmi volna:
zsebkendő, kulcsok, elázott igazolvány,
egyáltalán, felismernél-e róla?
hogy az enyém? Tudnád-e, ahogy én egy
fogasra akasztott kabátból,
vagy még előbb, még mielőtt belépek?
milyen tágas és ismerős idegenség,
nem lévő másik létem - át
kéne aludni ezt az estét,
Merülj, merülj, ne juss eszembe,
hogyha a nevem kérdezik,
ne gondoljak a te nevedre.
Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképpen megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk az emberi mivoltunk korlátaira.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz.
Hogy elviseled-e a csalódás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ez által megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríted életed.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!
Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál." Weöres Sándor: Ha nézem a világot
A világ visszanéz,
Azt mondom, összevisszaság,
Ő feleli, teljes egész.
Azt mondom, csupa valótlan,
A semmiség ragyog,
Ő feleli, nézz meg jobban,
A valóság én vagyok.
Azt mondom, merő idegenség,
Sok átsuhanó tünemény,
Ő feleli, nézz a tükörbe,
Amit ott látsz, az vagyok én.Tandori Dezső - Személy
El kell felejtenem,
hogy nem vagyunk sehol
s legalább Rólad
azt kell hinnem,
hogy itt vagy.
Mintha magam helyett
Téged hagynálak el
aztán megbánva mégis
helyetted magamat.
Idézetek
2010.01.11. 22:55Nem tudom miért ilyen bugyikék az egész, ma szarakszik a gépem.
Címkék: idézet
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.